Barokk

A barokk kor a XVII-XVIII. századra tehető. Jelentése máig vitatott, nagy valószínűséggel ”szabálytalan gyöngy”. Jelentéséhez mindig a “szabálytalan”, “szokatlan”, “érthetetlen”, “bizarr”, “értelmetlen” fogalmak tapadtak, így került be a korabeli enciklopédiákba, szótárakba is.
A barokk korban a központi hatalom megerősödött. Az egyház fellépett a reformációval szemben, hatásosabbá próbálta tenni a prédikációkat, nagyobb hitet akart kelteni a népben, ezért templomok stílusát, szerkezetét is megváltoztatta. Egy egységes teret alakítanak ki, a régi, több hajós elrendezéssel szemben, hogy a pap jól hallható és látható legyen. A hívek így szinte részeseivé válnak a csodás eseményeknek, nagy hatást gyakorolva rájuk.

A kantai Szentháromság templom belső tere

A kantai Szentháromság templom belső tere

A barokkra jellemző, hogy alig található az épületeken egyenes vonal. A tulajdonos gazdagságát, hatalmi erejét hirdetik a falak. Ha megfigyeljük, a barokk kastélyok elhelyezkedését, észrevehető, hogy már nem a hegycsúcsokra épültek, tehát a védekezésbeli szerepük megszűnt, de a falak magassága, vastagsága, áttörhetetlensége megmaradt, így mutatva meg a világnak, hogy a tulajdonos gazdag, tiszteletre méltó személy. Sok esetben még a mocsarakat is lecsapoltatják, hogy tudják megépíteni a megálmodott épületeket. A barokk kastélyok elengedhetetlen tartozéka a már-már parknak nevezhető szépen rendezett, sétafolyosókat tartalmazó kert.

A nagyvárosi barokk lakóházak már nem ennyire túldíszítettek, visszafogottabbak, mint a kastélyok. Homlokzata kevésbé mozgalmas, de ugyanakkor itt is megjelennek a megtört ablakszemöldökök, az ívelt ajtók, a növényi díszítések.

A barokk korra jellemző, hogy a városok elrendezése a katartikusról rendezetté válik, Rómában ebben a korban jelentek meg a sugárutak, közterek. Több városban lebontják a középkori falakat, városkapukat, mert azok hátráltatják a várost a fejlődésben. A városok főbb útvonalai a grófi, hercegi kastélyokhoz vezetnek, így érvényesült a városrendezésben a kor társadalmi hierarchiája.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s