Kantai barokk műemlékegyüttes

Ahhoz, hogy megismerjük a város ezen különlegességeit, tudnunk kell azt, hogy a mai Kézdivásárhely ezen része különálló település volt, Kantafalva néven. A falu a XVII.  század elején alakult. Kantafalva lakossága teljes mértékbe katolikus volt, míg Kézdivásárhelyen nagy többségben reformátusok éltek.

Nagy Mózes, ferences pap Esztelneken iskolát alakított, ami a XII. század végén gimnáziummá nőtte ki magát, ahol százával tanultak nem csak Felső-Háromszék fiai, hanem messzi vidékről is özönlöttek ide a kulturális és szellemi élet központjába. Mivel az esztelneki iskola már szűknek bizonyult, Nagy Mózes 1696-ban Kantafalván iskolát , kolostort és templomot építtetett, és Szebelébi Bertalan püspöki helynök vezetésével plébániát szervezett. Az erre alkalmas területet Jankó Péter és neje Domokos Zsuzsanna adományozta, ezt gyarapította Altorjai Apor István ajándékterülete. Kezdetben egy szerény kis fakápolna volt amely majd később egy csinos kolostorrá nőtte ki magát, mellyel egy terjedelmes templom van összeköttetésben.

Nagy Mózes már 1680-ban írt a Hitterjesztés Congregatiójához és minorita atyákat kért és kapott a hit terjesztésére. Ez az iskola évszázadokon át, felekezetre való tekintet nélkül tudósokat, hazafiakat nevelt. Utóda a mai Nagy Mózes Elméleti Líceum, amely 1905-1906 között épült. Az alapító portrédomborműve az épületben látható.

A "Nagy Mózes" Elméleti Líceum

A jelenleg is álló neobarokk templom építése 1701-ben kezdődött. A templom szentélye a régi templom helyén épült, amely alatt többek között az iskolaalapító Nagy Mózes hamvai is nyugszanak. Az északi szentélyfalon 1980-ban, az iskolaalapítás 300. évfordulóján emléktáblát helyezett el a háromszéki papság.

A hajót 1779-ben kezdték építeni, 1795-ben fejezték be és 1796-ban, Szentháromság ünnepén, méltóságos Batthyányi Ignác erdélyi püspök szentelte fel. Az 1802-es földrengés megrongálta a tornyot, amely egyike volt a legmagasabbaknak Háromszéken,  és ezért az esetleges balesetek elkerülése végett le kellett bontani belőle, de már 1823-ban Mizó Illés gvárdián újáépítteti.

A szentélyben álló barokk oltár a mennyben megkoronázott Szűzanyát ábrázolja a Szentháromság társaságában, fejedelmi jogarral a kezében továbbá szentek és angyalok szobrai díszítik az oltárt. A toronyhoz simuló szeminárium-, bentlakás-, és iskolaépületet Haynald János püspök 4000 Ft-os adományából építették. Az államosítás és a minoriták elűzése után (1949) előbb az újonnan alakult Mezőgazdasági Iskola bentlakásaként, majd a bútorgyár anyagraktáraként használták, míg végül teljesen lakhatatlan állapotban hagyták és így kapta vissza az egyházközség.

A Szentháromság templom

A Szentháromság templom

A Városi Tanács javíttatta az épületet egy részét (Phare-pályázaton nyert összegből),  de jelenleg ingyenkonyhát működtetnek benne itt, és kapott helyet az egyházmegyei Caritas házi beteggondozó szolgálatának irodája is.

1740-ben a Torja patak partján, a kantai hídnál a minorita atyák egy kis kápolnát építtettek Nepomuki Szent János tiszteletére. Ezt a város vezetősége 1974-ben lebontatta, így a gyónási titok védőszetnjének szobra a templom bejáratánál a gyóntatószék előtt várta több mint negyedszázadon át, hogy visszatérhessen méltó helyére.

A Millennium évében, néhány jószándékú helyi vállalkozó és segítőkész ember, valamint a hívek hozzáállása és anyagi támogatása nyomán sikerült újraépíteni Nepomuki Szent János kápolnáját, melyet dr Jakubinyi György Erdély érseke szentelt fel 2002 május 5.-én.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s