Kézdivásárhely

Kézdivásárhely Erdély legkeletibb városa. Népessége 2009-ben 19780 fő, ennek 90%-a magyar. Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt, azóta folyamatosan laktak ezen a vidéken, és a középkorban újra vásáros hely lett. Egy 1407-ben keltezett okmányban megjelenik, hogy Háromszék közgyűlését itt tartották. Luxemburgi Zsigmond király 1427-ben királyi várossá tette Torjavására (Thoryauasara) néven, és felruházza azzal a joggal, hogy heti-, és országos vásárt tartson. Ez arra enged következtetni, hogy már ebben az időben nagyszámú kézművese és számottevő kereskedelme volt a településnek. 1562-ben János Zsigmond magyar király, Erdély első fejedelme egy Segesváron kiadott oklevelében a várost Kézdivásárhelyként (Kyzdy Wasarhel) említette.

Erdély nagy városaiban a kézművesek érdekeik védelmére már a XIV. században létrehozták a céhszervezeteiket. Egy céh kialakulásához kiváltságlevélre volt szükség, ami alapvető feltétele volt a társulat jogos működésének. Kézdivásárhelyen a XIV. század második felében, Báthory István uralkodása idején alakult az első céh, a tímároké. 1638-ban Rákóczy György kiváltságlevelére jött létre a csizmadia céh. Ezt a levelet a városi Incze László Céhtörténeti Múzeum őrzi.

Orbán Balázs az 1868-1873 között megjelent “A Székelyföld leírása” című köteteiben magasztosan beszél Kézdivásárhelyről és Székelyföld  második legnagyobb városának nevezi Marosvásárhely után.

″Ily kedvezvények, ily előjogok mellett a kis deszkabódékkal megindult vásáros hely csakhamar jeles várossá nőtte ki magát. (…) 1567-ben az ez évi regestrumban Kyzdy Wasarhel néven még csak 60 kaput számlál. Ma már oda fejlődött, hogy a Székelyföldnek népességre nézve is második városa. (…) Moldovával folytattot élénk kereskedése, kifejlett kézmüipara által bizonynyal a Székelyföld, sőt Brassó kivételével az egész erdélyi résznek leggazdagabb városa, s legdúsabb kétségtelenül hazafiság és honfierényekben is; a nagyrészt jövevényekből alakult városka a dicsőségnek első osztályrészét méltán követelheti a maga számára; királyaink és fejedelmeink nem ok nélkül áraszták el kegyeikkel, lakói arra érdemesiték is magokat, ők hazafias áldozatkészségben dúsan fizeték le tartozásuk adóját.”

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

A város az 1848-1849-es szabadságharc fontos színhelye volt, ugyanis itt öntötte híres ágyúit a berecki születésű Gábor Áron, akinek tiszteletére a város főterén 1971-ben szobrot is avattak.

Kézdivásárhely 1849-ben egyesült Kantafalvával. Napjainkban a város ezen részét csak egyszerűen Kantának nevezik. Kézdivásárhellyel ugyancsak egybeolvadt a város keleti oldalán elhelyezkedő Oroszfalu. A falut 1957-ben közigazgatásilag Kézdivásárhelyhez csatolták, de az 1970-es évekre teljesen elveszítette önálló jellegét, így a helységnévtáblákat is leszerelték. Ma már Szászfalu, Sárfalva és Nyújtód is Kézdivásárhelyhez tartozik.

7 hozzászólás a(z) Kézdivásárhely bejegyzéshez

  1. Weisz Istvan szerint:

    Jo napot / Szia

    Nagyon orulok ennek a blognak es udvozlom a kezdemenyezeset. Nem latom sehol hogy ki a kezdemenyezoje es ki all az elvegzett munka mogott, habar jo lenne tudni. Tovabbi sok sikert kivanok ehez a munkahoz.

    udvozlettel
    Istvan

  2. Beke Ernő szerint:

    Én nem tudok egyetérteni a város központjának kiürítésével. Hajdanán az életet, a pénzt a piactér termelte, a vásárok forgalmából és a szekerek népesítették be. Ma a vásártér ugyan meg szűnt de a pénzmozgást az autók, bankok jelentik. Az igazi megoldás szerintem ami ugyan költséges de kivitelezhető egy földalatti parkoló kialakítása, akkor a központ ugyan mentesedik az autó forgalomtól de még is jelen van a földalatti parkolóban. Ez ami a jövőt illeti. Ami a mai központi gondok egyike azon fák amelyek túl nagyra nőttek az évek folyamán, a beteg példányok, na meg a hármasával egymásra nőtt fa csoportok. Szerintem egy új zöldövezetet kellene tervezni, alacsony fákkal, dísz cserjékkel amelyek megengedik a városközpont épületeinek a rálátást, ugyanakkor kellemes környezetet is biztosít a sétáló, pihenő lakóknak, kisanyukák általsétáltat csöppségeknek. Kávéházak, cukrászdák tömkelegének semmi értelme, hisz így is a jelenlegiek alig tudják magukat fenntartani. Mindezekről el lehet beszélgetni, vitázni, de egy tény: a városközponti erdőt, beteg fákat minél hamarabb el kell tüntetni és megfelelő szép zöldövezetet kialakítani

  3. Gyergyai István szerint:

    gratulálok a kezdeményezésnek,sok sikert.Legutoljára kézdi multjáról törciórán tanultunk ,még az iskolában 3 sorban…nem volt sok:D
    Tisztelettel
    Gyergyai István

  4. Laczkó Áron szerint:

    Köszönet a cikkért…jó képek és a rövid tömör történelmi összefoglaló, ellenben egy kapitális tévedéssel .. a ” a Dálnoki születésű Gábor Áron”-nal.. a cikk irója sajnos itt összekeverte Dózsa Györgyöt Gábor Áronnal.

  5. Ferencz Gábor szerint:

    Emberek! Gábor Áron Bereckben született! Kérem javitani!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s